Hír

A fagylalt története több ezer évre nyúlik vissza, amikor még szó szerint jeges édesség volt. Kínában, Egyiptomban, illetve az ókori Rómában a magas hegységekből lehozott havat keverték össze gyümölcsökkel és tejjel. Később, az 1700-as években még mindig bonyolult és fáradságos „hadművelet” volt a fagylaltkészítés, de már több helyre el tudták juttatni a nagyobb jégtömböket. Azt viszont, hogy a világ minden szegletébe eljusson, csak az elektromos fagyasztók és fagylaltos ládák megjelenése tette lehetővé.

Így vált luxustermékből megfizethetővé a fagyi

A fagylalt sokáig luxus édességnek számított, egészen 1851-ig, amikor Carlo Gatti Angliában gombóconként egy pennyért kezdte árulni. Ezt követően sokáig megfizethető volt ez a hideg finomság, viszont az utóbbi évtizedekben újra magasabb az ára.

Miből készül a fagylalt?

A tej, gyümölcs és jég kombinációja sokáig népszerű volt. Hazánkban is így készítették, igaz, néha bort, sőt, pezsgőt is adtak hozzá, hogy még finomabb legyen. És valóban főzték: tojássárgájákat főztek fel tejjel és cukorral, és az így kapott krémet ízesítették például kakaóporral, citrommal, eperrel, és így tovább. A kihűlt krémet fagylaltkészítő gép forgatta és hűtötte.

Ma viszont már többnyire sovány tejporból, stabilizáló- és emulgeálószerekból, növényi zsírok hozzáadásával készítik – érdemes a csomagoláson az összetevőket is megnézni, és olyan fagylaltot választani, amelyben kevesebb a „mű” összetevő.

Mi a különbség a fagylalt és a jégkrém közt?

A fagyit általában helyben készítik, csomagolás nélkül, és mínusz 8 fokon tárolják, míg a jégkrémet máshol készítik és csomagolják, nagyüzemben, és mínusz 18 fokon fagyasztva kerül a boltokba.

Akár a fagylaltok, akár a jégkrémek Vásárlóink kedvencei, egy biztos: érdemes betérni boltjainkba, és akár a bevásárlás részeként, akár kényeztetésképpen egy kis hideg édességet (is) tenni a kosarunkba. Bőséges választékunkban biztosan megtalálják azokat az ízeket és márkákat, amelyeket legjobban szeretnek, és újdonságokat is kipróbálhatnak.