Hír

Mielőtt néhány mondatban rátérnénk, mit tudunk a legnépszerűbb pékáruk történetéről, jöjjön egy kis történelem – senkit nem akarunk évszámokkal és más tények halmazával traktálni, ezért ígérjük, rövidek leszünk.

Az emberiség időszámításunk előtt 2000-ben már ismerte a lisztet, kenyeret pedig már az ősemberek is fogyaszthattak – igaz, messze nem a mai formájában. A történészek azt feltételezik, hogy a hússütéshez hasonlóan a kenyérsütés is véletlenül alakulhatott ki: egy kis liszt vízzel keveredett, ráesett egy tűzben izzó kőre, és nemsokára kész is volt belőle valami finomság, ami az évszázadok során tökéletesedett. I.e. 1700-ban a főniciaiaknál már megjelent a sütőkemence. Ezt később a görögök és rómaiak is átvették. A pék, mint mesterség i.e. 174-ben Rómában már önálló mesterségnek számított. 79-ben az emberek már ismerték a kovászt, nem sokkal ezután pedig céhek alakultak, így a kenyérsütés piaci tényezővé vált.

Sok apró felfedezés kellett ahhoz, hogy kialakuljanak a ma ismert receptek, sütési formák és módszerek, és létrejöjjenek a legismertebb pékáruk, a fent már említett kenyértől a zsemlén és a kilfin át a kakaós csigáig. Lássuk most ezek történetét néhány mondatban.

A 3 legnépszerűbb pékáru története röviden

1. Zsemle: Senki sem tudja, pontosan ki és mikor sütötte az első zsemlét, de valószínűleg a klasszikus cipók mini változatait akarta elkészíteni, amit elismerés követett. Nyelvünkbe a német Semmel egy korábbi alakjából (Semele) származik, amit a latin simila szóra vezethetünk vissza (finomlisztet jelent).

Ausztriában már a 18. század közepén sütöttek császárzsömlét (Kaisersemmel). Úgy hírlik, azért kapta ezt a nevet, mert a pékek petíciót nyújtottak be a császárhoz, hogy segítsen felszabadítani az addig fixáras zsemlepiacot.

2. Kifli: a kifli eredetére több magyarázat is fennmaradt. Az egyik szerint egy Peter Wendler nevű bécsi sütőmester készítette el először, a törökök bécsi visszaverésének emlékére (félhold alakú motívum). Mások szerint Wendler a török 1683-as kiűzése előtt három évvel meghalt, így nem lehetett ő „a feltaláló”.

A hozzáértők szerint az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a kifli osztrák pékek találmánya, amely Marie Antoinette közvetítésével jutott el Párizsba.

3. Kakaós csiga: Sokunk kedvence jó ideje a reggelik és uzsonnák sztárja. Már az 1700-as években készítettek hasonlót, igaz, akkor még citrommal, fahéjjal, mazsolával ízesítve. Később, az Osztrák-Magyar Monarchia szakácsmesterei gyakran kísérletezek házi készítésű kelt tésztákkal. Sokak szerint a ma ismert kakaós csiga magyar találmány: egy gödi cukrász,

Pösch Mór találta fel 1908-ban. Ő a „csokoládés tekerge” nevet adta neki, és eredetileg csak a barátait akarta megkínálni vele január 10-i születésnapján, de végül a vásárlóinak is maradt belőle. A többi pedig már péksütemény-történelem.

Hogy mennyire szeretik még ma is a Vásárlók ezt a különleges, édes finomságot, annak ékes bizonyítéka a gödi éves Kakaós Csiga Fesztivál is, ahol mindenki kedvencét ünneplik.

A friss, meleg, ropogós pékáruk rajongói számára van egy remek hírünk: júliustól a GYÖNGYSZÖV COOP Zrt. üzleteiben is beszerezhetik kedvenc finomságaikat. Ugyanis üzleteinkben sülnek a Lipóti Pékség termékei, amelyek hívogató illatukkal, finom ízükkel és kedvező áraikkal is kóstolásra csábítják a péksütemények szerelmeseit.