A farsangi fánk története: 5 dolog, amit érdemes tudni róla

Február még jócskán a farsang időszakának számít, lássuk hát, milyen érdekességekben gazdag a legkedveltebb csemege a farsangi fánk története.

Kelt tésztából készült édes sütemény, amit általában lekvárral, porcukorral fogyasztunk, ezt mindenki tudja. De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, milyen izgalmas és érdekes részletekben gazdag a farsangi fánk története? Ezeknek jártunk most utána.

Miről kapta nevét a szalagos fánk?

Az egyik legnépszerűbb fánktípus a szalagos fánk, amely nevét az oldalán végigfutó világosabb színű csíkról kapta. Ez azért alakul ki, mert az olajban sülve ott kevesebb forróság éri a fánkokat. Ezért körben húzódik egy olyan sáv, amely mindig kicsit világosabb marad a sütemény többi részénél.

5 dolog, amiért igazán érdekes a farsangi fánk története

  1. Már az ókori görögök és rómaiak is fogyasztották, mézzel vagy halszósszal édesítve. Eredetileg hosszúkás volt, ez később módosult kör alakúra.
  2. A ma ismert fánk egyesek szerint francia csemege. És ki másnak köszönhetnénk, mint Marie Antoinette-nek, aki a történet szerint egy farsangi álarcosbálról elszökve, az egyik utcai mézeskalácsmestertől vásárolt a beignets nevű süteményből. Ez annyira ízlett neki, hogy magához hívatta a mestert, és elkérte tőle a receptet, amin később a királyi cukrász finomított.
  3. A bécsiek szerint viszont egy Cecilia Krapfen nevű nő „találta fel” a farsangi fánkot. Aki jól felhúzta magát, és valakihez (egyesek szerint a férjéhez, mások szerint egy vásárlóhoz) hozzá akarta vágni az éppen formálódó tésztát, de az forró zsiradékban landolt – mindannyiunk örömére.
  4. Magyarországon egyesek szerint már Mátyás király udvarába eljutott, az olasz Beatrix királyné jóvoltából, de csak a 19. században terjedt el a farsangi fánk, és azóta is óriási népszerűségnek örvend.
  5. A klasszikus baracklekváros-porcukros verzió mellett népszerű a képviselőfánk, a forgácsfánk, a csöregefánk, de a szalagos fánkot is sokan tartják a kedvencüknek.
A farsangi fánk története: 5 dolog, amit érdemes tudni róla

Ahány vidék, annyi elnevezés

A farsangi fánknak nemcsak többféle receptje, hanem a különböző vidékeken sokféle elnevezése is van. Erdélyben pánkó, a Felvidéken siska, a palócok körében pedig pampuska.

A hagyomány szerint a böjt előtti időszakban igyekeztek az emberek minél több farsangi fánkot enni, sőt, elterjedt az a mondás is, hogy minél többet eszünk belőle, annál bőségesebb lesz a termés. Rajtunk ne múljon: üzleteinkben februárban minden fánk akciós, érdemes gyakran szemezgetni a kínálatból – nehogy rajtunk múljon a 2024-es év termésének minősége, vagy egyszerűen csak a minden tekintetben teljes farsangi időszak.